Magyar (Hungarian)

A szuicid prevencióban számos alternatíva kínálkozik a különböző pszichoterápiás inter- venciók által, melyek hatékonynak bizonyulnak, különösképpen, ha az adott betegpopu- láció ismérveihez, a környezeti feltételekhez és adott keretekhez illesztve történik azok megválasztása. Cikkünkben a szuicid prevenció és intervenció pszichoterápiás kezelésének lehetőségeit igyekeztünk bemutatni a teljesség igénye nélkül, illetve azok rövid ismertetőjét, indikált alkalmazási területeit. A tanulmány az alábbi beavatkozásokat tárgyalja: Kognitív viselkedésterápia a szuicid prevencióban (CBT-SP), Kognitív terápia a szuicid prevencióban (CT-SP), Rövid kognitív viselkedésterápia a szuicid prevencióban (BCBT), Problémamegoldó tréning, Probléma-adaptációs terápia (PATH), Dialektikus viselkedésterápia (DBT), Sématerá- pia, Mindfulness-alapú (tudatos jelenlét alapú) kognitív terápia (MBCT), Mindfulness-alapú stresszcsökkentés (MBSR), Elfogadás és Elköteleződés Terápia (ACT), Mentalizáció alapú terápia (MBT), Interperszonális pszichoterápia (IPT), Áttétel fókuszú pszichoterápia (TFP), Collaborative Assessment and Management of Suicidality (CAMS), Teachable Moment Brief Intervention (TMBI), Motivációs interjú, és Attempted Suicide Short Intervention Program (ASSIP), illetve egyéb internet alapú intervenciós lehetőségek. Az egyes mód- szerek hatékonysága eltérhet, azonban az ismertetett módszerek az öngyilkos viselkedés létrejöttében szerepet játszó kognitív folyamatokat, a problémamegoldási képességeket és az érzelemregulációt célozzák, és hatékonyságukat klinikai vizsgálatok támasztják alá, így mindenképpen javasolható alkalmazásuk e sérülékeny és veszélyeztetett páciensek esetében. Fontos szem előtt tartani használatuk fontosságát, ezáltal is a szuicid páciensek komplex ellátására törekedve és megtalálva az adott beteg vagy betegpopuláció tulajdon- ságaihoz igazítva a legoptimálisabb intervenciót. 

There are several approached to suicide prevention based on various psychotherapeutic interventions, which are effective, especially when these are matched to the given psychiatric patient population, environment and context. In this paper the possibilities of psychotherapeutic methods of suicide prevention and intervention are described along with their indications. The following interventions are discussed: Cognitive Behavioral Therapy for Suicide Prevention (CBT-SP), Cognitive Therapy for Suicide Prevention (CT-SP), Brief Cognitive-Behavioral Therapy for Suicide Prevention (BCBT), Problem Solving Therapy (PST), Problem Adaptation Therapy (PATH), Dialectial Behavior Therapy (DBT), SchemaFocused Therapy (SFT), Mindfulness-Based Cognitive Therapy (MBCT), Mindfulness-Based Stress Reduction (MBSR), Acceptance and Commitment Therapy (ACT), Mentalization-Based Treatment (MBT), Interpersonal Psychotherapy (IPT), Transference-Focused Psychotherapy (TFP), Collaborative Assessment and Management of Suicidality (CAMS), Teachable Moment Brief Intervention (TMBI), Motivational Interviewing (MI), Attempted Suicide Short Intervention Program (ASSIP) and other Interned-Based Interventions (IBI). The effectiveness of the above methods may vary, however, they focus on the psychological processes playing a role in the emergence of suicidal behaviours including cognitive processes, as well as difficulties of problem solving and emotion regulation. As the efficacy of these interventions are supported by clinical trials, their use is recommended in case of this vulnerable patient population. The importance of using such methods in the clinical work with suicidal patients should be prioritized in our effort to provide a complex treatment for suicidal behaviour based on the most optimal and appropriate intervention considering the given patient.

A tudatos jelenlét (mindfulness) fogalma arra az állapotra vonatkozik, melyben figyelmünket szándékosan, reaktivitás- és ítélkezésmentesen a jelen pillanatra irányítjuk. Az utóbbi években egyre növekvő érdeklődés tapasztalható a téma iránt az orvosi és pszichológiai szakirodalomban. Cikkünkben bemutatjuk a tudatos jelenlét fogalmát, majd áttekintjük széleskörű (a génexpressziótól a társas viselkedésig terjedő) hatásait és azokat a modelleket,
melyek értelmezik ezeket a hatásokat. Röviden ismertetjük azokat a módszereket, melyek expliciten célozzák a tudatos jelenlét fejlesztését (Tudatos Jelenlét Alapú Stresszcsökkentés, Tudatos Jelenlét Alapú Kognitív Terápia, Elfogadás és Elköteleződés Terápia), majd kitérünk a tudatos jelenlét (onkológiai és neurológiai) rehabilitációban betöltött szerepére.

Mindfulness means paying attention in a particular way: on purpose, in the present moment in a nonjudgmental and nonreactive way. During the last years we can see a growing interest about this topic both in psychology both in medicine. Our article reviews the concept of mindfulness, the wide range of its effects (from genexpression to social connections) and the theoretical models of mindfulness. We shortly review the methods which explicitly focus on the improvement of the skill of mindfulness (Mindfulness Based Stress Reduction, Mindfulness Based Cognitive Therapy, Acceptance and Commitment Therapy) and the role of mindfulness in (oncological and neurological) rehabilitation.

Az Elfogadás és Elköteleződés Terápia (Acceptance and Commitment Therapy; ACT) egyike a modern, úgynevezett harmadik generációs viselkedésterápiás irányzatoknak. Ezek közül napjainkban messze legsikeresebb az ACT, mind a terapeuták számát, mind pedig a vele kapcsolatos tudományos kutatások mennyiségét és minőségét tekintve. Az ACT sajátossága, hogy elméleti és filozófiai alapjai explicit módon megfogalmazottak, s terápiás beavatkozásainak kialakítása is ezek mentén történt. Pszichopatológiai modellje azon az elképzelésen alapul, hogy nagyrészt a személy saját gondolatainak és érzéseinek kontrollállási törekvései vezetnek pszichés zavarokhoz. Azt vallja, hogy az emberi szenvedés és a különböző mentális problémák forrása a személy úgynevezett pszichés rugalmatlansága: a belső élmények szabályozására való merev törekvés, egy teljes, személyes értékekre és hosszú távú célokra koncentráló élet kialakítása helyett. Ennek megfelelően az ACT klinikai munkájának középpontjában a nem kívánatos belső élmények elfogadása, azok viselkedésre kifejtett hatásának csökkentése és egy jelentésteli élet kialakítása áll. A jelenlegi cikk célja átfogó képet adni az ACT-ról: annak elméleti hátteréről, klinikai eszköztáráról és eredményességéről. A tanulmány végén helyet kapott a módszer magyarországi helyzetének rövid bemutatása is.

The Acceptance and Commitment Therapy (ACT) is one of the modern, so-called third-wave behavioural therapies. Among them the most successful is ACT, both in the number of therapists and respective scientific research. ACT's theoretical and philosophical background is described explicitly and its therapeutic interventions were developed according to this philosophy. Its psychopathological model is based on the idea that mainly the person's regulatory efforts of their own thoughts and feelings lead to psychological problems. That is, the source of human suffering and various psychological problems is the so called psychological inflexibility: control attempts of private events instead of living a life based on personal values and long-term goals. Therefore, clinical work in ACT focuses on the acceptance and defusion of the unwanted inner experiences and on the development of a meaningful life. The present article aims to provide a comprehensive description of ACT in Hungarian: its theoretical background, clinical techniques, and efficacy. At the end of the article, the state of ACT in Hungary will also be briefly discussed.